teljes spektrumú gyógyhatású égők

A fény hatása az életünkre

A fény több mint világosság, és több mint energia.

A fény táplálék, nem csak a növényeknek, hanem nekünk, embereknek is.

A fény orvosság, a gyógyító fényben pedig legalábbis bizonyos mennyiségben helye van az UV-fénynek is.

A fény az élet és az egészség egyik legfontosabb forrása

A modern életmód hatására jelentősen csökkent a nappali fényben eltöltött órák száma, ugyanis mindössze 10%-át töltjük a szabadban a többit zárt térben, betonfalak és üvegtáblák mögött a természetes fénytől elszigetelten.  Száz esztendővel ezelőtt ez az arány még 90% volt.

A szemünkbe behatoló fénynek két fontos funkciója ismeretes: optikai tartománya a látóidegeken keresztül lehetővé teszi a látást, energetikai tartománya aktiválja az anyagcserét és hormonrendszerünk mirigyeit.

A természetes napfény, anélkül, hogy közvetlenül észlelnénk, óriási hatással van egész szervezetünkre. Nem csak az ébrenlét és az alvás ritmusát szabályozza, de hatással van a hormonrendszerre, szabályozza a vérnyomást és az anyagcserét, fokozza a méregtelenítő mechanizmusokat.

A napfénnyel kapcsolatban sokat hallani az ibolyántúli sugarak káros hatásáról, hasznukról annál kevesebbet.

Vajon az embernek szükségük van UV-fényre?

Kétségtelen, hogy ha túl sok éri testünket, az káros, kis mennyiségben hasznosnak tudunk, pl. a vitaminokkal vagy az életfontosságú oxigénnel. Ennek ellenére aligha van olyan ember, aki a vitaminmentes táplálkozást propagálná, vagy szobája levegőjéből ki akarná szűrni a veszélyes oxigént.

Az emberi szem számára láthatatlan UV-fényt általában három tartományra osztjuk: UV-A (400-320 nanométer), amely a látható ibolyaszínű fényhez kapcsolódik, az UV-B (320-290 nanométer) és az UV-C (290-100 nanométer). Utóbbi az élőlényekre erősen káros, de bolygónk légköre szinte teljes mértékben kiszűri, így nem jut el a Föld felszínére - legalábbis addig, míg az ózonpajzs ép. Az UV-A és UV-B tartomány ezzel szemben bizonyítottan életfontosságú az élőlények szempontjából.

Mindezt több orvosi kutatással igazolták, hogy a természetes napfény UV-tartománya fontos, pozitív élettani hatást gyakorol szervezetünkre. A kizárólag mesterséges megvilágításban tartott kísérleti személyek szervezetében jelentős mértékben megemelkedett a stressz hormonok szintje, amely természetes napfény hatására, illetve a  teljes spektrumú mesterséges fényforrás alkalmazásával visszaállt a normális szintre.

A napfény, ill. a napfény teljes fényspektrumát kisugárzó fényforrások UV-tartománya befolyásolja az agyalapi mirigyet, amely hormonrendszerünk fő irányítója. Ez a folyamat tehát szoros kapcsolatban áll a nemi hormonok működésével. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó az a tény, hogy a civilizált államokban, amelyekben az emberek nagy része szinte állandóan mesterséges világítás alatt él, az utóbbi időben járványszerűen terjed az impotencia.

Kutatásokkal bizonyították, hogy igenis szükségünk van bizonyos mennyiségű ibolyántúli UV-fényre, hogy megőrizhessük egészségünket. Ebből pedig az ipari államokban lakó emberek már most is túl kevéshez jutnak hozzá. E ténnyel sokan a civilizációs betegségek egész sorát hozzák kapcsolatba, többek között a rákot, a cukorbetegséget, az elhízást és az alkoholizmust.

Az otthonunkban és munkahelyünkön világító lámpák, fénycsövek nem bocsátanak ki UV-fényt és a spektrum csak egy töredékét tartalmazzák. A fénycsövek folyamatosan vibráló fénye, bár ezt nem vesszük észre, de az agyunkat állandó nyomás alatt tarja. Folyamatosan diszharmóniához vezet az egész testünkben, kezdve a szem túlterhelésével. A szemgolyó sokkal jobban szűkül, mint napfény hatására, ami photophobiához vezethet, de első sorban a zöld hályog kialakulásának hajlamát erősíti. Egyre több SAD (téli depresszió) szindróma jelentkezik, amelynek jelei hirtelen hangulatváltozás, energia hiány, depresszió. Ez a jelenség többször mutatkozik sötét őszi és téli hónapokban. Mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy hangulatunk és közérzetünk nagymértékben függ a fénytől. Míg júniusban a napsütéses órák száma naponta átlagosan 17 óra, januárban ez az idő, napi 7 órára csökken. A búskomorság mellett romlik koncentrálóképességünk, fizikai teljesítőképességünk, kedvetlenekké válunk, gyengül immunrendszerünk, ilyenkor jelentősen megnő az infarktusok száma is.

Ha hiányzik a természetes napfény, lassabbul az anyagcserénk, gyorsabban elfáradunk, kevésbé vagyunk ellenállóak a stressznek, és hajlamosabbak vagyunk a betegségekre. A fesoroltak miatt olyan nagy büntetés a sötét zárka. A nem megfelelő mesterséges fény szem fáradsághoz, szemhéj vibrálásához, szemüveg használathoz, fejfájáshoz, fáradsághoz, ingerlékenységhez, szorongáshoz, depresszióhoz, édesség utáni fokozott vágyhoz, valamint koncentráció és motiváció zavaraihoz vezet.

Gyakorlatilag egyre nagyobb mértékben szenvedünk a fény hiányától.

Az ismeretek hiánya és az energia megtakaritás miatti

a gyenge rossz világítás, sok betegség, és a depresszió okozója!!