Miért a teljes spektrumú fényforrást használjuk világításra?
Ismert, hogy az emberek D 3 -vitamin szükségletének legfontosabb forrása a bőrben lezajló D-vitamin szintézis, ennek kulcslépése az ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező foto átalakulás D-previtaminná, amelyből a D 3 -vitamin hő hatására keletkezik. Hazánk elhelyezkedésével azonos szélességi körökön végzett vizsgálatok alapján az ultraibolya-B sugárzás a téli időszakban nem elegendő a D 3 -vitamin szükséglet biztosításához, ez D 3 -vitamin hiányhoz vezethet, és növeli az osteoporosis kialakulásának kockázatát, valamint a rákos megbetegedések gyakoriságát. (Sigismund Peller amerikai orvos már 1937-ben felismerte a napfény rákellenes hatását, és Frank Apperly amerikai patológus 1941-ben különös tanulmányt jelentetett meg a Cancer Research-ben. Garland és Frank C. Garland 1980-ban megjelent vizsgálatukban ismét jelezték, hogy a vastagbélrák észak fele haladva egyre gyakoribb, s ennek oka a kevesebb napfény és az emiatt lecsökkent D vitamin szintézis). Az 1990-es évekre jelentek meg azok a nagy felmérések, melyek vitathatatlan összefüggést mutattak ki a mellrák, petefészekrák valamint a prosztatarák és a D-vitamin hiány között. Egy 2002-es kiterjedt kutatás már 14-féle ráktípust hozott összefüggésbe a csökkent mértékű ultraviola B sugárzással.
Egy magyar tanulmány célja annak megítélése volt, hogy a magyar lakosság számára a napból érkező ultraibolya sugárzás az év különböző hónapjaiban biztosítja-e napi 1000 IU D 3 -vitamin keletkezését, illetve az ultraibolya expozíció szempontjából kedvezőtlenebb téli és tavaszi hónapokban kialakulhat-e D 3 -vitamin hiány.
Eredmény: A számítások alapján, Budapesten a déli órákban a föld felszínét elérő legnagyobb mennyiségű hatékony ultraibolya-B sugárzás júliusban, míg a legkevesebb december hónapban jelentkezik, a két hónap között a különbség több mint 35-szörös a júliusi hónap javára. A november–márciusi időszakban több mint 200 percet kellene a szabadban napon eltölteni, hogy elégséges D 3 -vitamin termelődhessen a bőrben. Ez egyrészt irreálisan hosszú idő, másrészt, ha csak az arc és kéz fedetlen, akkor a szükséges besugárzottság meghaladja azt dózis értéket, ami a bőr leégését okozza.
Következtetések: A kapott eredmények alapján, Budapesten az egész évi hatékony ultraibolya-B sugárzás márciustól októberig terjedő időszakban mérhető, tehát a november–februári időszak feltehetően akkor sem nyújtana elég mennyiségű ultraibolya sugárzást, ha ennek érvényesülését egyébként nem akadályozná az ebben az időszakban jellemző és elkerülhetetlen zárt ruházkodás és kevesebb szabadban tartózkodás. Ezért is javasolt a teljes spektrumú fényforrások lehető legtöbb helyen való használata.
A teljes spektrumú égők rákvédő hatásaegyértelműen a fény ultraviola B (UVB) sugárzásának hatására termelődő D 3 vitaminnak tulajdonítható.
•A D 3-vitamin szintézise is koleszterinből történik.
•A bőrben a napsugár ultraibolya-komponense hatására alakul ki a D 3-vitamin.
•A D 3-vitamin hiánya súlyos csontelváltozásokat és rákos megbetegedéseket okozhat.
Napfény egy villanyégőben!
A teljes spektrum fényforrások, melyek létrehozzák jótékony UVB-t a szervezetünk számára.
www.napfenyego.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
